A világ szinte valamennyi fejlett országában a szív- és érrendszer kórfolyamatai a leggyakoribb megbetegedések, illetve a vezető halálokok közé tartoznak. Sajnos hazánk sem kivétel.
Nagyon sok, "hétköznapinak" nevezhető betegség tartozik a szív-érrendszert érintő kórok gyűjtőfogalmába. Néhányat kiragadva ezek közül: szívinfarktus; mellkasi fájdalmat (angina pectoris) okozó koszorúér-szűkület; szívelégtelenség; azok a szívelváltozások, amelyek ritmuszavarokat váltanak ki; valamint az általános érelmeszesedés; a féloldali bénulást okozó agyi érelzáródás (amelyet a laikus közvélemény gyakran agyvérzésnek nevez, pedig az igazi agyvérzés viszonylag ritkán előforduló kóresemény); a fokozatos szellemi leépülés képében megnyilvánuló agyér-elmeszesedés; a szervezet bármely régiójának keringési zavarához vezető érszűkület. Hosszan lehetne még folytatni a felsorolást. Ezek a kórképek egymással látszólag semmilyen összefüggést nem mutatnak. Ugyanakkor, ha alaposabban megvizsgáljuk kiderül, hogy a háttérben érrendszeri elváltozások állnak, nevezetesen az erek falának elzsírosodása, majd elmeszesedése.
Miután gyakran előforduló kórképekről van szó, érthető, hogy a világ nagy kutatócentrumaiban óriási pénzösszegek ráfordításával intenzíven vizsgálják, vajon melyek azok a kóroki tényezők (rizikófaktorok), amelyek az úgynevezett érelmeszesedés (atherosclerosis) kialakításában szerepet játszhatnak. Annál is inkább fontos szempont ez, mert a már kialakult érelváltozásokat jelenleg még gyógyszeresen nem tudjuk érdemben befolyásolni. Döntő jelentősége lenne tehát a rizikófaktorok felismerésének.
Ma már egyértelműen kijelenthetjük, hogy az érelmeszesedés kialakulása számos tényező együtthatásának az eredménye. Ezek között több olyan is akad, amelyet már régóta jól ismerünk. Kiemelésre méltó a dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség (diabetes mellitus), a tartósan magas vérnyomás (hypertonia) vagy a vér emelkedett koleszterinszintje (hypercholesterinaemia).
A koleszterin zsírban oldódó ún. szteránvázas vegyület, melyet részben az emberi szervezet termel. Létezése szükséges a sejtfalképzéshez és sok hormon előállításához. A koleszterin a vérkeringésben vagy alacsony sűrűségű lipoproteinhez (angol rövidítéssel LDL-hez), vagy magas sűrűségű lipoproteinhez (HDL) kötve vándorol.
Az LDL a koleszterint a test különböző részeibe szállítja. Az LDL koleszterint "rossz" koleszterinnek nevezik, mert magas vérszintje a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatával hozható összefüggésbe.
A HDL a vérben lévő felesleges koleszterint a májba viszi, ahol az lebomlik és kiválasztódik. A HDL koleszterint "jó" koleszterinként is említik, mert magas vérszintje mellett a szívbetegségek kockázata alacsonyabb.
A problémák akkor kezdődnek, ha a teljes vér-koleszterin-szint folyamatosan magas, és ezen belül az LDL-koleszterin nagyobb arányban képviselteti magát. Ekkor a feleslegben lévő koleszterin nem képes elég gyorsan kiválasztódni, és lerakódik az érfalakra. Ezt a folyamatot nevezzük érelmeszesedésnek. A jelenség bármely artériát érintheti, de legkomolyabb mértékben a szívizmot, az agyat és a veséket ellátó artériákban lép fel. |
Régi megfigyelés az is, hogy a nők addig, amíg rendszeresen menstruálnak, gyakorlatilag védve vannak a súlyosabb szív- és érrendszeri történésekkel szemben. (Megjegyzendő, hogy a dohányzás és a gyógyszeres fogamzásgátlás együttes alkalmazásával - egy ilyen vonatkozásban hátrányos genetikai adottság mellett - ezt a természet adta védelmet is képesek vagyunk áttörni!) Ezzel szemben a férfiak a keringési rendszer esetleges megbetegedéseit illetően már fiatalabb életéveikben is jóval nagyobb veszélynek vannak kitéve.
Az is egy megfigyelés, hogy akiknek a családjában (szülők, nagyszülők, oldalági rokonok) gyakori például a szívinfarktus, azoknak lényegesen nagyobb az esélyük arra, hogy hasonló megbetegedés áldozatai legyenek. Ez pedig nem mást bizonyít, mint hogy az örökletes adottságok sajnos ilyen téren is meghatározzák életkilátásainkat.
Természetesen az utóbbi évek kutatásainak eredményeképpen ezekről a ma már klasszikusnak számító rizikófaktorokról is nagyon sok új ismerettel rendelkezünk. Tudjuk például, hogy nem csak a hypercholesterinaemia veszélyes, hanem a vér zsír jellegű komponenseinek arányaiban megfigyelhető eltolódások is. De például az elhízás típusa sem mindegy. Kiderült, hogy a törzsre, s főleg a hasra lokalizált zsírpárnák az igazán károsak.
- Ha túlsúlyos, csökkentse testsúlyát!
- Minél hamarabb vegyen át egészséges táplálkozással összefüggő szokásokat!
- Egyen kevesebb zsírt általánosságban véve - távolítsa el a zsírt és a bőrt a csirkéről és az egyéb húsokról főzés/sütés előtt, használjon minimális olajat az ételkészítéshez, kerülje a túlsütött ételeket, használjon alacsony zsírtartalmú/lefölözött tejet teljes tej helyett!
- Kerülje a telített zsírsavakat tartalmazó zsírokat, mint a zsíros húsok, disznózsír, kókuszolaj/tej, és pálmaolaj!
- Csökkentse le a koleszterinben gazdag élelmiszerek fogyasztását - kerülje a velő/vese és a rák/halikra evését, májat csak alkalmanként fogyasszon.
- Fehérjeigényét szójából, halból, szárnyasokból és sovány húsokból elégítse ki!
- Fogyasszon több magas rosttartalmú táplálékot, mint pl. gabonaféléket, gyümölcsöket és zöldségeket!
- Végezzen tornagyakorlatokat (élénk séta/kocogás, egyhelyben végezhető aerobic gyakorlatok, úszás, élénk mozgást igénylő sportok, kerti munka) 3-5 alkalommal hetente mindenkor 15-60 percig, ameddig légzése méllyé nem válik, de légszomj még nem jelentkezik!
- Menjen el orvosához, ha elhízott (vagyis, ha a magasságának és testalkatának megfelelő optimális helyett 20%-kal nagyobb a testsúlya), vagy a családjában már előfordult magas koleszterinszint, vagy szívbetegség.
- Általános orvosi kivizsgálást tart.
- Ellenőrzi az Ön koleszterin vérszintjét.
- Táplálkozási tanácsokat ad, vagy táplálkozási szakemberhez (dietetikushoz) utalhatja Önt.
- Ha szükséges, gyógyszeres kezelést indít.
Dr. Papp Kornél
Családorvos
| |
|
|